2012. június 28., csütörtök

Lehajította

Mai történetünk hőse, Bottyán János, Rákóczi fejedelem ősz hajú, félszemű, tehetséges tábornoka nem volt mindig kuruc katona. Sok évvel a szabadságharc előtt - a török időkben - végvári vitézként szolgált. Mai szóval "motiváltságáról" egy kis történet, hogyan is képzelte ő a megszállók elleni harcot, szinte "nulla állami támogatással".

Összeszedett tucatnyi lovas katonát és óvatosan megközelítették Érsekújvárt. Társait a környező erdőkben hagyta, elrejtőzve, ő maga pedig parasztnak öltözve - ám övébe két pisztolyt tűzve - besétált a törökök megszállta városba. Átvágott a főtéri minaret alatt éppen alkonyati imájukat hajlongó igazhitűek között. Fellopózott a torony erkélyére, derékon kapta a hangosan kántáló muzulmán papot és egyszerűen lehajította a lenti tömegre.
Óriási ribillió tört ki.
Jánosunk a kavarodásban megpróbált észrevétlenül eltűnni, ám egy janicsár útját állta. Ezt nyomban lelőtte. Felkapott egy gazdátlan lóra és vágtatva a kapu felé vette az irányt.
A megzavarodott őrségre még rásütötte a másik pisztolyát és nyargalt az erdő felé.
A nyomába eredt nyolc-tíz lovas janicsárt a sűrűben rejtőző katonái egy szálig levágták.

Az érsekújvári török vezetés utólag bizonyára kivizsgálta az esetet, gondolom törhették a fejüket, hogy ez most mi volt...?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése