Kiskapu III.

Új tárgyalás, ezúttal a Felperes tanúkat is kért meghallgatni. Bár ne tette volna!
Enyhe kabaré lett a folytatás.
Voltak már bíróságon?
Egy pulpituson ül a bíró, felőle nézve jobbra a felperes, balra az alperes. Az esetleges tanú középen, a felekkel és a bíróval mintegy négyszöget alkotva.
Általában.
Ha az egyik - fiatalasszony - tanú nem külföldi származású.
Neve, anyja neve, születési helye végtelenül sok mássalhangzót tartalmazott. A bírónak ezeket pontosan rögzíteni illik. Egy darabig küzdött, aztán magához intette az illetőt. A hölgy fesztelenül rákönyökölt a pulpitusra és figyelte, mit ír le a bíró. A feltett kérdésekre is már így válaszolt. Könyökölve, ujjait összekulcsolva a levegőbe nézve, néha elgondolkodva próbálta a megfelelő szavakat használni, hogy pontos válaszokat adjon.
A bíró látta, hogy küzd a szabatos magyar kifejezésekkel és tapintatosan nem zavarta meg, nem küldte a helyére.
A tanú szerint a gyerekek normálisak, egész nap iskolában vannak, délután különórákon és ha mégis együtt játszanak, órákig csendben elhomokoznak.
A másik tanú is egy fiatalasszony volt.
Feszesen megállt a kijelölt helyen, ellenőrizte, hogy centire pontosan a felek között középen helyezkedjen el. Kezek a nadrágvarráson.
- Ismeri ezeket a gyerekeket?
- Hát persze!
- Egész nap rohangálnak?
- Micsoda? Miért rohangálnának?! Dehogy! Szinte egész nap iskolában, stb.
A tanú megismételte az előzőeket. (A meghallgatás egyenként zajlik, nem tudnak egymás vallomásáról.)
A felperes jó nagy öngólt lőtt.
Az ítélet nem lehetett kétséges, panaszosunk bukta az ügyet.
Nekem, amikor beszámolt az ítéletről, megtudtam, hogy a bíró részrehajló volt, a tanúk hazudtak, a házban mindenki bolond, de legalábbis jellemtelen...
Természetesen fellebbezett.
Másodfokon - azt hittem elsüllyedek - három tapasztalt bíró vizsgálta az előző ítéletet. Ezt a nagyon piti ügyet jó hosszan, alaposan. Természetesen helybenhagyták.
Ha valaki ezek után azt gondolja, hogy felperesnek a bukott ügy pénzbe került, alaposan téved! Nyugdíjas, ezért az összes perköltséget az állam állta! Azaz mi! (És Önök, kedves blog olvasók!)