"Egy kis óvoda"

Fogdoshattak repülőgépeket

Nyugodtan megírhatom már, a legkisebb gyerekem is gimnazista, unoka pedig még nincs.
A kis összefoglaló apropója, hogy kedvenc (általános) iskolám csapata elhozta ez első helyet egy rangos sakkversenyről. Pedig, a mai fiatal tanítónénik - sajnos - már nem tudnak sakkozni. Régen a napköziben mindig ott volt a felállított tábla és a gyerekek nagyszerű partikat vívtak.

Amikor (régen) legnagyobb gyermekem elérte az óvodás kort és beírattuk a megfelelő intézménybe, remek visszajelzések érkeztek. Jól érzi magát, sokféle dologgal találkozik.
Egyszer én mentem érte délután. A csoport szoba a következőképpen nézett ki: balra két összetolt szekrénnyel leválasztottak egy kis kuckót. Ki volt bélelve takarókkal, párnákkal. Aki nagyon elfáradt, ide húzódhatott pihenni, szundikálni. Ám ez volt a napi mese (fel)olvasás színhelye is.
A bejárattól jobbra egy galamb, kicsit távolabb tengeri malacok. A szembe falnál egy számítógép működött. (Akkoriban még nem volt nagyon elterjedve, talán egy 286-os volt.)
A szoba közepén két gyerek sakkozott.(!) Először azt hittem, csak bohóckodnak a bábukkal, de  figyelve a partit, kiderült, hogy bizony mérkőzés ez a javából.
Az óvónéni minden délután kivitte a gyerekeket az udvarra. Esőben is.
Minden héten valahova kirándultak. Például a piacra, ahol vásárolgattak is. Vagy a kerületi tűzoltóságra, ahol a kosaras járgány a legnagyobb magasságba emelte őket. Esetleg a vitorlázó repülőtérre, ahol - ha nem is repülhettek - fogdoshattak repülőgépeket és hallgathattak történeteket.
Nem akarom sokáig nyújtani a beszámolót, de valami még megérdemli a nyilvánosságot.

Közeledett a gyereknap.
Kati néni az egyik asztalos apukával csináltatott egy domború tetejű "kincses ládikát".
Egy másik szülő bejáratos volt egy nagykereskedésbe, szerzett egy csomó jópofa játékot.
A harmadik apuka - aki reggelente mindig fut egyet - felvitte a játékokkal tele ládát a Hárs-hegyre és egy megbeszélt bokor alá elrejtette.
A kitűzött napon, reggeli után elindult a kis csapat az erdőbe, "kincset keresni".
Nem kell mondanom, megtalálták!
Micsoda öröm volt! Hetekig, hónapokig emlegették az esetet.

Kívánok Önöknek (gyermekeiknek, unokáiknak) hasonló óvónéniket, pedagógusokat!